Van az a pillanat január elején.
A karácsonyfa már lecsupaszítva, a díszek dobozban, a gyerekek visszamentek az iskolába, a lakás furcsán csendes.
És egyszer csak ott állsz a gardrób előtt.
Nem vásárolni akarsz.
Nem trendeket nézegetni.
Csak… rendbe tenni valamit.
És ilyenkor jön a felismerés:
nemcsak a ruhák között van túl sok „majd jó lesz még”, hanem az élet más területein is.
A gardrób, mint lelki tér
a gardrób nem ruhaügy.
A gardrób élethelyzet-lenyomat.
Ami már nem áll jól, az gyakran nem csak fizikailag nem passzol.
Hanem mert elmúlt egy korszak, egy szerep, egy kompromisszum.
Erről írtam nemrég egy részletesebb cikket is, mert látom, mennyire sok nő fejében jelenik meg januárban a szelektálás gondolata:
👉 [Gardróbszelektálás januárban – miért vágyunk ilyenkor rendet tenni?]
Tél, öregítés, fekete – és a „nem akarok eltűnni” érzés
Sok nő ilyenkor automatikusan a feketét választja.
„Biztosra megyek.”
„Ne hívjam fel magamra a figyelmet.”
„Ez már nem az én korom…”
Pedig ez gyakran nem stílus, hanem önvédelem.
Erről is írtam nemrég, mert fontos kimondani:
a fekete nem mindig barátunk – főleg bizonyos életkor és élethelyzet után.
👉 [Miért öregíthet a fekete 50 felett?]
Nem tiltás ez.
Csak tudatosság.
Anyaként különösen nehéz magunkra nézni
Anyaként hajlamosak vagyunk „hátrébb lépni”.
Először kicsit.
Aztán észrevétlenül nagyon.
A ruhákban is.
A színekben is.
A döntésekben is.
Pedig a stílus nem hiúság.
Hanem önkapcsolat.
Ezért szoktam azt mondani:
ha most csak egyet teszel magadért, az legyen annyi, hogy olyan ruhákat viselsz, amik nem öregítenek, nem tompítanak, nem tesznek láthatatlanná.
Erről egy nagyon gyakorlati listát is összeraktam:
👉 [5 ruhadarab, ami öregít – és mit válassz helyette]
Nem kell mindent egyszerre rendbe tenni
Ez a poszt nem arról szól, hogy
„holnaptól új élet”.
Hanem arról, hogy
egy fiók. egy döntés. egy szett.
És néha ez elég ahhoz, hogy a fejedben is kicsit tisztább legyen.
Ha most januárban érzed azt, hogy:
„valamit át kellene rendezni” –
kezdd ott, ahol nap mint nap belenézel a tükörbe.
A gardróbnál.
Nem kell tökéletesnek lenni.
Nem kell mindent kidobni.
Nem kell új emberré válni.
Elég, ha nem hagyod magad eltűnni a rétegek alatt.
És ha ehhez néha jól jön egy külső szem, egy kis iránymutatás –
akkor ott van a stílus, mint kapaszkodó.
