Stílusblog a tv-ben avagy hogyan öltözködjek?

Tegnap a Család barát magazinban mutattam be stílustippeket. Bővebben: http://noiskola.blogspot.hu/2015/10/hogyan-oltozkodjek-rovid-derek-hosszu.html

Kreatív szakma - ékszerkészítés kenderből (interjú)

       A GARKA műhelytől kaptam gyönyörű ékszereket, melyeket a televíziós szerepléseimnél fogok viselni :) Annyira szépek, hogy szeretném nektek is bemutatni őket, és persze készítőjüket, Garamvölgyi Tündét.

      Mondj pár szót magadról!

Garamvölgyi Tündének hívnak. Kenderből, fából, bőrből és gyapjúfilcből készítem az ékszereimet, igyekszem csakis természetes anyagokat alkalmazni. A felhasznált anyagok közül a kender a leghangsúlyosabb, vele szeretek a legjobban dolgozni.

Mióta foglalkozol ékszerkészítéssel? 

Úgy hat éve foglalkozom vele komolyabban. Főiskola után felismertem, hogy nem olyan irányba tart az életem, ahogyan én azt elképzeltem, teljesen más dologra vágytam, így kezdtem el ékszereket tervezni, készíteni. Előtte is szerettem kézműveskedni, mindenfélével pepecselni, de mivel mást tanultam (pedagógia és kommunikáció), így eme tevékenységbe sajnos nem tudtam annyi energiát belefektetni, mint amennyit szerettem volna.

Hogyan jött az ékszer? Miért pont ékszer? 

Mindig szerettem a különleges, egyedi ékszereket, főleg a különleges gyűrűket, brossokat. Szóval, egyértelmű volt, hogy ékszereket szeretnék készíteni, más dolgot nem is tudtam volna magamnak elképzelni. És szerettem volna valami nagyon újat létrehozni, ami teljesen az én világom, ami igazán én vagyok, az ékszerkészítés nagyon jó közvetítő eszköz erre.

Bár tudom, hogy nagyon hosszú még az út, sok kísérletezés, munka áll előttem, de jó érzéssel tölt el, hogy napról-napra egyre könnyebben, magabiztosabban tudom az elképzeléseimet, illetve a vásárlók elképzeléseit megvalósítani.

Elárulsz néhány kulisszatitkot, hogyan készülnek az ékszerek? 

Az ékszerkészítés legelső fázisa az ékszer megtervezése. Nálam többnyire ez úgy működik, hogy a legváratlanabb pillanatokban, helyzetekben jönnek a legjobb ötleteim, ilyenkor gyorsan készítek egy vázlatot, nehogy elfelejtsem őket. Ha megterveztem az ékszert, megálmodom a hozzá illő színt, ezután következhet a kender festése, majd a kender szárítása. A kendert textilfestékkel színezem, de egy ideje a növényekkel való festéssel is kísérletezem (pl.: cékla), de ez még nagyon kísérleti jellegű. A textilfestékkel egyelőre sokkal magabiztosabban tudok bánni, az elmúlt évek alatt már kitapasztaltam az egyes színek, árnyalatok festésének rejtelmeit. A kender megszáradása után tudom elkezdeni az adott ékszert. Számtalan sok öltéssel, aprólékos, időigényes munkával készülnek az ékszereim. Egy-egy ékszer elkészítése több órát is igénybe vehet, a nagyobb darabok pedig napokon át készülnek, apró körökből állnak végül össze, egy teljes egészé. Sokszor olyan érzésem van, mintha „szobrászkodnék”, mert aprócska körökből kell kialakítanom az adott formát, közben figyelve a színek, árnyalatok harmóniájára.

Az elmúlt hetekben kísérleteztem a kender szövésével, fonásával is. Nagyon izgalmas dolgok vannak alakulóban. Tervezek egy kollekciót fonott és szövött kenderrel is.

Szóval, nagyon szeretek ezzel az anyaggal dolgozni, számtalan lehetőség rejlik benne, rengeteg a megvalósítandó ötlet.

Az ékszerek rendelésre, kollekcióban, egyedi ötletek alapján, egyesével, vagy esetleg színek szerint készíted?

Amellett, hogy néha kollekciókat is készítek, sokat dolgozom megrendelésre is. A megrendelő elmondja, hogy mit szeretne, néha konkrét elképzelésekkel keresnek meg, máskor pedig csak egy ötlettel és teljesen rám bízzák, hogyan valósítom meg azt. Ilyenkor általában többféle tervet készítek, amikből a vásárló kiválaszthatja azt, amelyik a legjobban tetszik neki.

És van olyan is, amikor színek szerint készülnek az ékszereim. Nálam is megmutatkozik a tavasz-nyári és az ősz-téli időszak, színekben is, formákban is.

Azt csinálod, amit szeretsz. Van más hobbid is az ékszeren kívül?

Szabadidőmet a természetben, leginkább vízparton szeretem eltölteni. Szeretek biciklizni, túrázni, evezni, úszni, olvasni, fotózni, művész moziba, koncertekre, színházba járni… 

Köszönöm az interjút, az ékszereket pedig majd viszontláthatjátok a tv-ben a NŐ iskola stílustanácsoknál. 

Lánybúcsú program - NŐ iskola stílustanácsadás

Évek óta foglalkozom NŐ iskola tréningek vezetésével. Legújabb ötletem alapján egy lánybúcsú programot szerveztünk, ezért úgy döntöttem, hogy fel is veszem ezt a programot a kínálatomba. A mai világban egyre nagyobb igény van rá, hogy igényes lánybúcsú programok is kerüljenek a választékba. A NŐ iskola stílustanácsadás remek kezdete a lánybúcsúnak. A kétórás elfoglaltság alatt a hölgyek jó hangulatban ismerkedhetnek meg a hozzájuk passzoló színekkel, az évszaktípusuknak megfelelő színkombinációkkal, színvitaminokkal, valamint azzal, mit illik felvenni egy esküvőre és mit nem. A program csapatépítés is egyben, így 2 óra elteltével oldott hangulatban indulhat a hölgykoszorú az esti buliba. 

További részletek itt:  http://noiskola.blogspot.hu/2015/07/lanybucsu-programnak-no-iskola.html

Lánybúcsú programnak NŐ iskola tanácsadás itt.

Hogyan öltözködjek?

NŐ iskola blogomban új rovatot indítottam HOGYAN ÖLTÖZKÖDJEK címmel. A cikkeket itt tudod követni. 

NŐ iskola

Húsvéti locsolás helyett

Nem tudok kilépni a szerepemből. Nőiskolai trénerként, hivatásomnak tekintem a nők lelkének ápolgatását :) Így az idei Húsvétra kreatív ötlettel készülök. Az Uram amúgy sem szeret locsolkodni, így kis piros szívecskéket készítek neki idézetekkel a szépségről. Ezeket a piros szíveket hurkapálcára fogom ragasztani, mintha egy szál virág lenne, és locsolás helyett mindenki választhat magának egy idézetet. Így senki lelke sem fog elhervadni :) 

Tudom, hogy a locsolás valahol - mint vízzel meghintés- a kereszténység szimbóluma, de ugyanakkor jelképezi azt is, hogy ne hervadjanak el a szép hölgyek. Márpedig elhervadni szerintem csak lélekben lehet, testben soha. Kíváncsian várom, hogy milyen hatást fog kiváltani az új ötletem...

 

Piros lapokra nyomtattam az idézeteket, és szív alakban kivágtam. Ha Te is szeretnél ilyet készíteni, akkor íme az általam összegyűjtött idézetek segítségül:

"Megszépül mindenki, ha valakié."

"Megszépül mindenki, hogyha szeretik."

"Szerintem szép vagy... szerinted nem.

Pedig ugyanazt látjuk.

Csak nem ugyanúgy.

Mert ha önmagadat nézed,

csak a szemeddel látsz. Ha a másikat,

akkor a lelkeddel is.

Ezért lehetsz örökre elégedetlen

a tükörben látott képpel, és ezért

tarthatom én ugyanezt a képet a világ legcsodálatosabb látványának. Téged."

"Az a szép, aki szépnek érzi magát,

és úgy is viselkedik."

"Az igazi szépség az olyan dolgokban

rejlik, amelyek nem enyésznek

vagy tűnnek el, hanem örökké tartanak."

"Mert a tökéletes paramétereket nem

kívül kell keresned, hanem belül,

a lélekben."

"Az arcot a lélek teszi széppé."

"A magabiztosság maga a szépség."

"Ha szépülni szeretnél, a lelkeddel és a szíveddel kell kezdened, mert addig egyetlen kozmetikum sem fog hatni!"

"A vonzó ajkak érdekében mondj kedves szavakat. A kedves szemekért keresd a jót az emberekben. A karcsú alakért oszd meg ételed az éhezőkkel. A szép hajért hagyd a gyermeknek, hogy ujjaival végigsimítsa naponta. A lelki egyensúlyért sétálj azzal a tudattal, hogy sohasem vagy egyedül."

"A külcsín nem elég. Akkor vagy szép, ha belülről sugárzik a har­mó­nia."

"Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan."

Kreatív Anyabanya

kreativanyabanya@gmail.com

NŐ iskola

Ha szeretnéd megtudni, hogy mely színek a legelőnyösebbek a számodra, milyen ruhák állnak jól, milyen sminket készíts magadnak, akkor jelentkezz a Kreatív Anyabanya NŐ iskolába!

JELENTKEZZ!!! http://kreativanyabanya.blogspot.hu/2014/04/no-iskola-budapesten-jelentkezz-te-is.html

NŐ iskola Budapesten - Jelentkezz TE is!

További részleteket olvashatsz a NŐ iskola blogon: http://noiskola.blogspot.hu/2014/04/no-iskola-budapesten-jelentkezz-te-is.html

Székelyföldi élménybeszámoló

Meghívást kaptam Székelyföldre, hogy a "Két délután csak a nőké" című rendezvényen tartsak NŐ iskola előadást. A 4 napos kirándulásra elkísért Zsófi és Adél is. Dorka itthon maradt apukájával, mert ő még túl kicsi egy ilyen hosszú és intenzív utazáshoz. Édesapámat kértem meg, hogy jöjjön el velünk, ő pedig szívesen jött, pláne, hogy üzleti kapcsolat is köti őt oda, így két legyet ütött egy csapásra. Szerdán indultunk 11 óra körül. Mivel Adélka reggel még fellépett az iskolai rendezvényen, így nem tudtunk korábban indulni. Jó hosszúra sikeredett az út, sok mindenen meglepődtem közben. Erdélyben szinte nincsen autópálya, végig kis falvakon keresztül vezet az út. Ahogy átléptük a határt Ártándnál, kisgyerekkorom látványvilága tárult a szemem elé, mintha 30 évet visszautaztunk volna az időben. Az órát 1 órával előre kellett állítani az időeltolódás miatt, így további egy órát veszítettünk. Nagyváradon nagyon meglepődtem, valahogy az én képzeletemben egy szép régi magyar városként volt jelen, ezzel ellentétben egy elmaradott, ronda, piszkos, romos város fogadott bennünket. Kolozsvár szintén csalódás volt, és úgy éreztem magam, mintha valóban Románia közepén lennénk, ráadásul a benzinkúton egy szót sem tudtak magyarul :( 

Este sötétben értünk Marosvásárhelyre, ahol már a város szélén úgy éreztük, mintha nyugaton lennénk, az út mentén nagy bevásárlóközpontok, rendezett utak fogadtak Itt picit eltévedtünk, nem tudtuk megkerülni a várost, ezért hamar a belvárosban találtuk magunkat. Utólag nagyon örültünk neki, mert bár nagyon fáradtak voltunk, a látvány kárpótolt bennünket, gyönyörű történelmi belvárosa van Marosvásárhelynek, ha legközelebb elmegyünk Erdélybe, ott biztosan egy napot szeretnék eltölteni. Az út további részében keresztül utaztunk Parajdon, majd Szovátán, és végül egy 50 km-es szakaszon késő este egy olyan szerpentines óriás fenyves hegyen mentünk át, ahol az orrunkig sem láttunk a ködtől. Nagyon félelmetes volt, én azt hittem, már lementünk a térképről, mire végre megérkeztünk Gyergyócsomafalvára. 

Rögtön megtaláltuk a központban a Székely vendéglőt, aminek a panzió részében kaptunk szállást. Az egész panzió gyönyörű és nagyon autentikus volt. Ott kaptuk az étkezéseket is, 3 nap alatt degeszre ettük magunkat, olyan finomakat főztek. 

A Székely panzió éttermében nagyon finomakat ettünk

A székely panzió előtt

Szobánk a Székely panzióban

Jó későn kerültünk ágyba, reggel viszont korán keltünk, mert találkozunk Emíliával, aki az egyik  gyergyócsomafalvi turisztikai referens, és aki meghívott bennünket. Reggeli után indultunk a hagyományok utcájába, ahol belekóstoltunk a székely ruhák varrásába, szövésbe, fafaragásba, kenyér sütésbe, agyagozásba. (folytatás a képek után...)

Magdi néni megtanított bennünket, hogyan kell székely ruhába öltözni

Magdi néni és egy székely baba

Zsófi és Adél egy székely ruhával

Zsófi Magdi nénivel varr, Adél pedig vasalásra készíti elő az anyagot

Én és a székely fiúharisnya

Zsófi vasal gőzölős vasalóval

Vilma néni 84 évesen is minden nap sző

Mi is szőttünk 2 sort

Vilma néni kamrájából előkerült a leányka

Vilma néni ablaka

Házikenyér sütöde

A sütijük is nagyon finom

Pityókás (krumplis) kenyér

Az agyagozó műhelyben vettünk néhány ékszert is

Az agyagozó műhely

Akkor ezt mindet kérjük... :)

Levente, a fafaragó, aki egyébként tanító bácsi, énekes, és citerán is játszik

Levente műhelyében

Levente faragott nekem egy Kreatív Anyabanya feliratot is

Miután végig jártuk a mestereket, megebédeltünk a Székely vendéglőben, és indultunk a művelődési házba készülődni a délutáni előadásra. Az előadás előtt megnéztük a turisztikai irodát, egy pályázatból épült fa tornyot, ami helyi látnivaló, nekem nagyon nagyon tetszett. A 2 órás előadás végül 4 órásra sikeredett, így este 9 után értünk vissza a panzióba. Az előző esti út és későn fekvés után, alig bírtam már a lányokkal a vacsoránál, énekeltek a vendéglőben, egyáltalán nem tudtam már kontrollálni a viselkedésüket. :)

Emília meglepetése: kaptunk tőle saját készítésű sálakat

A különleges turisztikai iroda felső kilátó szintjén Miki papa, Zsófi, Emília, Adél

Emíliával megegyeztünk, hogy másnap hagyom a gyerekeket egy kicsit tovább aludni, hogy kibírják a napot, így csak 10 órakor indultunk át Gyergyószentmiklósra, ahol meglátogattuk a Tarisznyás múzeumot. A múzeum után beültünk egy helyi kávéházba, ahol én kihasználtam a lehetőséget egy üzleti beszélgetésre, a lányok Emíliával pedig óriás csocsó partiba kezdtek az emeleti játékszobában.

Amikor már rengett felettünk a plafon, akkor tovább indultunk, és visszamentünk Gyergyócsomafalvára, ahol megebédeltünk, majd átmentem a művelődési házba, ahol a rendezvény keretein belül egy pszichoterapeuta is tartott előadást. Szerencsére a lányokat ez nem érdekelte, így Miki papával a panzióban maradtak, és a gépemre letöltöttek egy filmet, azt nézték pihenésképpen. A pszichoterapeuta előadása után kezdődött az én második estém is, ahol kreatívkodtunk mérföldköveket, valamint öröm befőttet. Ez a foglalkozás is jól sikerült, aznap sem végeztünk a megadott időben. Este megvacsoráztunk a Székely vendéglőben, majd lefeküdtünk aludni, mert szombat reggel megint korán keltünk, hogy időben tudjunk hazaindulni. Reggel 8 órakor indultunk Parajdra. Emília, és kolléganője Enikő, valamint Enikő barátja, Attila is velünk tartottak. Nagy meglepetés ért, amikor átmentünk a Parajd felé vezető szerpentines 50 km-es erdő szakaszon. Ami odafelé félelmetes sötét ködös erdőnek tűnt, az visszafelé a reggeli napsütésben a világ leggyönyörűbb 30 m-es óriásfenyőkkel övezett hegyi útja volt. A fenyők mögött pedig gyönyörű legelők, szebbnél szebb kis hegyi házakkal, panziókkal. Székelyföld gyönyörű!

Az első busszal bementünk a sóbányába, ahol 11 óráig el is ütöttük az időt. Itt egy egész napot is simán el lehet tölteni, annyi lehetőség van. Miután feltankoltuk magunkat parajdi sóval, hazaindultunk.

Nagyon jól éreztük magunkat Erdélyben, remélem hamarosan visszatérünk.  Köszönöm Emília! Köszönöm Gyergyócsomafalva!