2012. február 17., péntek

Jelmez ötletek-Törpicur....és kórházból hazatérés

Bevezetés: Nem akarlak untatni Benneteket a saját sztorijaimmal, de ha már írtam a kórházról, akkor néhány szó magunkról: tegnapelőtt délután 8 nap után kiengedtek a kórházból bennünket. Átállították Dorkát szájon át szedhető antibiotikumra, úgyhogy itthon folytathatjuk a gyógyulást. Láza nincsen (HURRÁ) végre 12 nap láz után. Mielőtt kijöttünk volna, elengedtem a lányokat 3 hét után az iskolába, ahonnan 1 nap alatt összeszedtek egy rota vírust, és (elnézést a csúnya kifejezésért) fostak-hánytak egész éjjel....úgyhogy azon túl, hogy a férjemet tönkretette az éjszakai hányástakarítás, és az egész hálószoba (fal is) és fürdő össze lett hányva, el kellett gondolkodnom, hogyan is hozzam haza a babámat...gyors intézkedés után megbeszéltem anyósommal és sógoromékkal, hogy elviszik őket magukhoz 2 napra, hogy haza tudjunk jönni. El is mentek, és mondanom sem kell nagyon jól érzik magukat, hiszem körülöttük ugrál mindenki. Én hazajöttem, és megpróbáltam visszarázódni, 3 heti mosás, ház kifertőtlenítése floraszept-tel, falmosás után főztem egy kis szappant is, mert elmaradtam 1-2 megrendeléssel, aztán meg itt van a munkám is...néhány szálloda már közben elküldött melegebb éghajlatra, mert ugye nem tudtam rendesen dolgozni a kórházból egy szál iphone-ról...néhány vendég is reklamál, mert előző 2 este csak a nagyon sürgős intézni valókat csináltam meg, de majd ma este (háháháh)....arról meg ne is beszéljünk, ahogy kinézek 3 hét gyerek betegségeskdés után...saját magamat sem ismerem fel a tükörben. Na de majd lesz ez jobb is. Ma végre hazajönnek a lányok is, szobájuk kitakarítva, ágyak áthúzva, minden csili-vili. Nagyon várom már őket.
Mindenesetre köszönöm szépen Nektek a sok biztató és együtt érző levelet, nagyon örültem nekik!!!!

Mivel kimaradtunk az idei farsangi bálozásból, azért egy tavalyi jelmezzel folytatom végre a blogom témájába illő bejegyzéseket...

Törpicur jelmez: Adélkáék tavaly hupikék törpikéknek öltöztek, és mivel Adélka a legkisebb az osztályban(2 évvel fiatalabb a többieknél), természetesen ő lett törpicur.

Kék harisnya, kék tornadressz volt az alap. Fehér plüssből varrtam kisgyatyát és sapkát. A sapkát dróttal merevítettem.

Az arcát kékre festettem, és kék cumit is kapott...annak örült legjobban, mert szegénynek sosem volt cumija...

6 megjegyzés:

  1. Egyáltalán nem untattál a beszámolóval,megmondom őszintén,hogy jobban érdekelt,mint a jelmez.
    Hááát!Nagyon nehéz időszak ez nektek!!!!Nagyon-nagyon örülök,hogy otthon vagytok!!!!!
    Sok puszi!♥

    VálaszTörlés
  2. Én is körülbelül azt akartam írni, mint Mammka! Tarts ki, a nehezén már túl vagy! És számolj be időről-időre, hogy mi van veletek!

    VálaszTörlés
  3. Annyira jó olvasni a beszámolóidat! Jó hogy ennyire sok oldalú emberekre lehet találni :)
    Nézz be hozzám, meglepim van neked!
    http://madtimgyongyei.blogspot.com/

    VálaszTörlés
  4. Drága Krisztina!
    tudom milyen nehéz volt, az én kisunokáim is átestek ezeken, a pici 6 hónapos unokám pedig bárányhimlős! Hát a lányaim sincsenek a helyzet magaslatán, igyekszem segíteni nekik, amennyit csak tudok!
    Kívánok Nektek mielőbbi teljes gyógyulást,szép napokat!:)

    VálaszTörlés
  5. Örülök, hogy jobban vagytok mindannyian.Ha lesz pár perced, kérlek nézz el a blogomba és fogadd el tőlem ezt a kis apró meglepetést!
    Sok sok erőt és kitartást kívánok!!!

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok! Köszönöm a biztató szavakat és a díjakat is!!! Még mindig nem gyógyultunk meg, de majd egyszer csak...

    VálaszTörlés

Köszönöm szépen, hogy hozzászólásoddal segíted a blogom tartalmasabbá és érdekesebbé válását! :)